Rólunk
Sziasztok!
A Pegazus Lovarda 2014. májusában végleg elköltözött. Nem kell megijedni, nem mentünk messzire, csupán -hogy szebb kilátásban részesüljenek azok is, akik futószáron vagy osztályban lovagolnak- a Gombai tóhoz közeli Pega Majorba cuccoltunk. (Az elérhetőségeink között találtok egy kis térképet segítségül.)
Az oktatók és a lovaink sem változtak... esetleg vidámabbak, hogy szép környezetben folytathatják "munkájukat". :)
A lovarda-rész mögött húzódó erdősáv kellemes árnyékot ad a karámra, a melegebbi órákban is lovagolni vágyóknak. A túloldalon szinte folyamatosan zöldellő rét, s mögötte a halastó biztosítja a nyugodt környezetet.
Lovaink féltetővel ellátott karámban, egyenlőre szabad tartásban vannak, így maguk dönthetik el, mikor esznek, szaladgálnak, napfürdőznek, vagy csak álldogálnak.
Ne felejtkezzünk meg a majorban élő többi állatról sem, hiszen van nekünk egy mindig makacs csacsink, A Manci. Bár már a ménesről átváltott nyájra, de abban a csapatban már biztosan nincs egy csepp kisebbségérzete sem. Sőt, a birkák úgy mennek utána, mint a kisjuhász után.
A baromfi udvart a tyúkokon és kakasokon kívül libák, kacsák, pulykák, gyöngytyúkok és egy páva is lakja. Ez a színes társaság pedig egyre csak bővül.
A malacok boldogan röfögnek új és nagy óljaikban, aminek padlásán postagalambok költik csipaszaikat. Ha minden igaz, ők már a nekik készült galabdúcban fognak költeni.
A szürkemarhák (Tulipán és Tisza) is kellemesen töltik idejüket karámjukban. Már-már simogatni is lehet őket, de jobban szeretik a távolságtartást, kivéve, ha valamilyen nekik szánt finomsággal közelítesz.
Végül, -hogy ne hagyjak ki senkit,- a kuvaszok, komondorok és pulik, akik a legfontosabb munkát végzik a tanyán, mint igazán jó házőrzők.